A
ZEMPLÉNI PERMAY CSALÁD TÖRTÉNETE
Mivel a XVII. században a Felvidéken éltek Permayak, feltételezhető, hogy onnan települtek Észak-Magyarország Zemplén megyei részére. A török kiűzése utáni időben, a megfogyatkozott lakosság pótlására jelentős felvidéki betelepülés volt. Sajnos a Zsolna környéki nemes Permay család kihalt vagy nem találjuk a leszármazottakat.
Az akkor Zemplén
megyei (ma Borsod-Abaúj-Zsmplén megyei)
Monokra betelepülő római katolikus
Permay család - az Andrássyak
nemesi rangra emelése és község fejlesztése révén - jó megélhetési
lehetőséget remélhetett. |
|||||||
Erről a családi ágról az első bejegyzés a monoki római katolikus anyakönyvben 1769-ben történt. Permaj Anna Hubbner Andrástól született fiát jegyezték be október 6.-án. Anna 1768-tól 1774-ig keresztszülőként is szerepelt az Andrássy családnál, akikkel két évszázados kapcsolatuk maradt. Az csak feltételezhető, hogy András leánya.
András (kb.1712-1776)
az első ismert őse a máig leszármazott családnak.
Négy gyermekével
(Anna, Ferenc,
Gáspár, János)
érkezhetett
Monokra,
ezért
születési helyüket és
felesége nevét sem ismerjük. |
|||||||
![]()
A további generációknál
elindult |
|||||||
Gáspár (kb.1750-1832) Első házasságát ugyan Monokon kötötte Saitler Zsuzsannával, de hat gyermekük (Anna Mária, Mihály, Rozália Priszka, Julianna†, Imre†, Anna.), már Tarcalon született, gyermekkorban kettő meghalt, két lány sorsa pedig nem ismert. Valószínűleg a feleségek elhalálozása miatt még kétszer megnősült. A Gyurás Máriától nem született gyermeke, Istenes Máriától egy leánykája (Mária) maradt. |
|||||||
Fia
Mihály (1777-1809) Egerben vette nőül
Pintér Barbarát.
Hat gyermekük (Ferdinánd
Ignác†,
Péter Pál, Marianna,
Barbara Katalin†, Mária,
Mihály†)
született. Gyermekkorban hármat elvesztettek.
|
|||||||
Fia Péter Pál (1804-1887) Kistályán házasodott Tóbert Annával. Hét gyermekük született (Mihály†, Anna Mária†, György Gyula, Péter Pál, Julianna, Zsigmond, Julianna Anna†) ebből hármat elvesztettek gyermekkorban. Bodnár mester volt.1849-ben kerülhettek Egerbe, mert utolsó gyermekük már ott született.
György Gyula
(1838-1914) Egerben vette feleségül
nemes
Alaghy Franciskát.
A házasságukból hat gyermek született
(Ignác, István†,
Franciska Mária, Anna, Miklós György, Erzsébet Katalin),
egy halt meg gyermekkorban. Miklós György sorsa nem ismert.
|
|||||||
Zsigmond (1845-1917) Egerben Paczák Máriát vette feleségül. Kádár mester volt. Házasságukból 11 gyermek született (Piroska Ilona †, Pál László†, Mária Terézia Katalin Etel, Vilmos Bertalan, Ilona Julianna Anna Teréz, István Lajos, Antal, Róza†, Erzsébet). Gyermekkorban hármat vesztettek el. Mária Terézia nagy Kukla- Zimmermann családot, Ilona Julianna pedig Csekő Anna Terézia a Hőgye családot növesztett.Katalin Etel sorsát nem ismerjük. Vilmos Bertalan kádár segéd volt, amikor gyermektelenül meghalt. A többiek férjhez mentek vagy megnősültek, mindenesetre nagy családfát növesztettek. |
|||||||
Antal
(1886-1957) Elek Máriával Egerben kötött házasságából hét
gyermekük született
(Béla†, Rudolf†,
Ilona Valéria, Zoltán, Tibor†, Vilmos Béla, Gyula).Hármat
vesztettek el gyermekkorban.
A bodnár vagy kádár
mesterség a XIX.sz. végéig öröklődött a családban. Az Egerben
tevékenykedő Antal volt az utolsó. |
|||||||
Sem
gyermekeik sem egyéb családtagjaik nem követték a „családi” mesterséget.
A leszármazottak részben Egerben maradtak, ill. Miskolcra,
Hatvanba, a Dunántúlra, Budapestre, külhonba kerültek, messze
őseik lakhelyétől és foglalkozásától. |
|||||||
Nevet
továbbvivők
|
A család sok női ágat növesztet. Az ismert nevet tovább vivők a hajdan nagy családból mára már csak ők maradtak.
|
||||||
Családfa
(képes)
|
|||||||